Sajtó ...... Press
Only Hungarian language



Tárlatvezető
Csutak Magda és Megyik János

A tárlatvezető ajánlójába három, profiljában eltérő galériát választottam. Mégis van egy közös szál, amely ezeket összefűzi: mindhárom vezetésének markáns, különféle, de egyaránt külföldi vonatkozása. Hans Knoll osztrák galerista elkötelezetten foglalkozik a kelet-európai, így magyar művészekkel is. Az A.P.A.! (Ateliers Pro Arts) amerikai alapítója, John Warren Gotsch fiatal magyar művészeknek kíván lehetőséget adni, mostani kiállításuk kurátora pedig éppen egy magyar származású Budapesten élő argentínai művész.
A 2B Galériát a Böröcz testvérek (András és László) vezetik, de az idősebb fivér, Böröcz András életének legfőbb színtere mintegy húsz éve New York. Mindez azért örvendetes, mert a több mint tíz éve sikeresen összeállt budapesti galériaszcéna időközben meglehetősen belterjessé vált, és egyre többen ismerik fel ennek veszélyeit. Örülhetünk annak, hogy néhányan önkéntelenül vagy tudatosan is keresik annak a lehetőségét, hogy nemzetközi vonatkozásokkal miként lehet ezt a provincializmusba hajló képet nyitottabbá tenni.

A 2B galériát azért szeretem, mert nagyon rokonszenves pozíciót talált magának a budapesti galériák között. Nonprofit vállalkozás, programja eltér az úgynevezett mértékadó galériákétól, mégis lelkes, ötletes és jó szemű, olyasmire koncentrál, ami hiányzik a kínálatból. Tematikáját sem elsősorban művészeti szempontok mentén alakította ki; kiállításait személyes, családi vagy baráti kapcsolatokra építi, amelyekból gyakran érdekes összefüggések derülnek ki. Most, márciusban, két régi barát, a Bécsben élő Csutak Magda és a Bécsból néhány éve hazatelepült Megyik János tárlatát láthatjuk. Csutak újabb munkáit, Megyiknek pedig nagyon régi, az ötvenes évek végéról, hatvanas évek elejéról származó, soha ki nem állított rajzait, vázlatait. Az itthon kevésbé vagy csak szűk körben ismert Csutak Magda szépen felépített kompozíciói rafinált anyag-összeállítások, fotó, üveg, dörzspapír kombinációjából készült művek, amelyek hátterében valamiféle anyagmágiát sejtünk. Most látható munkái kisméretű, képként működő, ám mégis inkább objektszerű kompozíciók. Megyik János életművének jelen fázisából visszatekintve izgalmas felismerés, hogy az akkor még vaktában, ösztönösen mozduló, kereső fiatalember rajzaiból utólag egész életműve kiolvasható. Tulajdonképpen itt kezdett el azzal a téri problémával szembenézni, amely aztán negyven éven át foglalkoztatta.
(2B Galéria, március 19-ig.)

Sasvári Edit
2005. március