Sajtó ...... Press
Only Hungarian language



2B Galéria MACESZ művek

A Pészach elmúlt, de május 20-ig még nyitva a 2B Galéria kiállítása: a MACESZ Budapesten a Ráday utca 47-ben.


Kiállítók:
Alpern Bernadett, Böröcz András, Csutak Magdolna, Féner Tamás, Flohr Zsuzsi, Július Gyula, Kicsiny Balázs, Kósa Gergely, Swierkiewicz Róbert, Rajk László, Roskó Beáta, Roskó Gábor, Rudas Klára, Shandor Hassan, Szabó Eszter Ágnes, Szemző Zsófia, Tóth Gábor, Vészi Tamás, Wechter Ákos, Wechter Dénes, Ádám Anna / Gray Box Projects

- Tematikus kiállításaink mindig valami erős szimbólum jegyében szerveződnek, de mindig valami olyan tárgy köré ami konkrét. - magyarázza Böröcz László a galéria vezetője az elsőre furcsának tűnő tematikát:

- Mikor felmerült a Pészach, mint fogalom kiemeltünk az ünnep szimbolikájából egy tárgyat így lett a téma a macesz. Ami az elvont jelentésén túl az anyagával, a formájával is inspiráló lehet a felkért művészek számára.

Ez nálunk hagyomány.

A katolikus liturgia részét képző ostyából, illetve a lapból amiből a köröket kivágják, barokk szoborra emlékeztető kompozíciót emelt Julius Gyula. Mellette a pászka-kompozíció kőtömböt imitál. Áttekinhető és szilárd, míg a másik hajlékony vonalai rejtvény és dinamika. Nem bonyolódnék a két vallás összevetésébe, de a két teológia érzékletesen áll egymás mellett a két szoborban.

Még jobban szemlélteti ezt a gondolkodást, ha idemásolom az egyik - számomra legizgalmasabb - mű kísérőszövegét:

Shandor Hassan : Tekercs

"Magyar őseim, a Tiszadorogmán élő Horowitzok 1883-ban felkerekedtek a falujukból és meg sem álltak New York-ig. Röviddel azután, hogy megérkeztek New York City Lower East Side-jára, eljött a Pészach ideje, és ők maceszt készítettek nemcsak maguknak, de más családok részére is. A Horowitz és Margareten macesz hamarosan New York City egyik legnagyobb kóser élelmiszergyártójává nőtte ki magát, munkát biztosítva a családtagoknak és a Magyarországról érkező új bevándorlóknak.

1883-ban, abban az évben, mikor őseim hátrahagyták a vidéki életet, vérvád zajlott a szomszédos faluban, Tiszaeszláron. Elgondolkodtam ezen a történelmi valóságon, illetve a lehetséges okokon, amik családom hirtelen exodusához vezettek a bukolikus falusi életből az "új világ" urbánus metropoliszába. A túlélés jelentése és eszközei, a vallási és spirituális hit mozgatóereje egy kifürkészhetetlen jövőbe tartó vakmerő utat tápláltak, mely egyszerre kovácsolta a kollektív mitologikus zsidó múltat gazdasági eszközzé az étkezésen keresztül, illetve szilárdította meg és tette közismertté a családnevet az átalakuló amerikai ipari társadalomban.

Ezzel a nyomattal a macesz rétegeiben megbúvó kollektív és személyes történeteken elmélkedem, hiszen a macesz mint szimbolikus élelmiszer a túlélést jelenti, a tízparancsolat kőtábláit idézi fel: textúra, amely rejtett üzeneteket hordozó textussá válik; nyomat, a kivonulás korának figyelmeztetésével; macesz, amely egyben szentírás; a liszt és víz ősi anyagaiból létrejött fotónegatív; tekercs/kőtábla, kőkori rovásírás; a végtelen térből kiemelkedő mulandóság összeütközése az emberben rejlő szabadság és erkölcs iránti vággyal."

- Olyan művészeket kértem fel a személyes ismeretségi körömből - a 2B Galéria korábbi alkotóiból, akik meg tudnak felelni egy ilyen kihívásnak. - folytatja a galéria vezetője: Nagyon sok művészre bénítólag hat egy ilyen tematikai megkötés.

Ez egy speciális gondolkodás.

De mindenképpen fiatalítani akartam ezért vannak itt most olyan művészek is akik debütálnak nálunk. Alpert Bernadett, aki Izraelben él. Rudas Klára, Szemző Zsófia, Kósa Gergő, Flohr Zsuzsa.

Flohr Zsuzsa videóján egy katolikus húsvéti asztalon vannak elrejtve a Széder-este tárgyai. Az asszimilálódott, rejtőzködő magyar-zsidó lét kifejeződése ez a munka. Ha valaki a vallási tradíciók felől nézi ezt a munkát, számára lehet, hogy ez csak káosz. Másoknak a kettősség felismerése revelatív volt. Mindig is tudtam hogy a tradíció nem zárja ki a gondolkodást, a felismerést, de blokkolhatja. Az itt kiállított művek mindegyike ezt a frusztrációt próbálja feloldani, olykor költői, olykor provokatív módon. Aki nincs hozzá szokva a kortárs képzőművészek konceptualitásához, az új formákhoz, az megütközhet ezeken a műveken. Szeretnék megnyugtatni mindenkit, hogy sem szentségtörő, sem blaszfémikus művek nincsenek a 2B galéria munkái között. Csupán szakrális dolgok vannak új, ritkán látott kontextusba helyezve.

- Ez nem úgy indult, hogy én egy olyan galériát akarok csinálni amiben mindig zsidó tematikájú művek lesznek. De aztán azon kaptam magam, hogy mindig ezen pörgünk. Ha visszalapoznék a 13 év krónikájában kiderülne - bár soha nem készítettem statisztikát - a kiállításaink fele zsidó vonatkozású, vagy az alkotók személye, vagy a megpendített tematika miatt. Így alakult az életem. Ez érdekel - zárja le Böröcz László

A következő kiállítás is beilleszkedik a sorba. Nem tudok miatta Pestre utazni de az előzetese alapján megérdemelné:

BULCSÚ U. 21/A Kósa Gergely kiállítása

"A kiállítás és a vonatkozó kutatási háttéranyag, egy pesti bérház, az egykori csillagos ház történetét járja körül. A művész nagyszülei 1956 után költöztek a Bulcsú utca 21/A egyik saroklakásába, bérleményüket megosztva az államosítás következményeként megfosztott eredeti háztulajdonos Glasner Piroska szomszédságával. A művész ide született 1990-ben és azóta is itt él a családjával.

A függőfolyosós házról készült munkái során a lakótársaival váltott beszélgetések, az iratgyűjtések feldolgozása és az erre való vizuális reflexiók egymással párhuzamosan futnak. A zsidó és keresztény lakók történeteinek dokumentálása folyamán vált számára a gang szociális funkciója mind fontosabb inspiráló erővé, így tárta fel a részben még felkutatható lakóközösség "gang világát". Gyűjtési munkája táranyagát számos szépirodalmi mű passzusa egészíti ki, amelynek rendszerezésében a ház történetéhez fűződő szereplők felkutatása során bontakozott ki maga a szüzsé is. A legtöbb forrása a negyvenes évek emlékeiből merít; Ungváry Rudolf író (egykori lakástulajdonos) "Egy bérház élménye 1944-45 fordulóján" című prózájából, amely csillagos lépcsőház lakóinak bemutatása mellett a szovjet ostrom elől a légópincébe zsúfolódó lakó közösség életét meséli el. A háztörténeti gyűjtés mellett készültek azok a munkái, amelyekben a négy emelet függőfolyosóit, azon belül a gang és a lakók viszonyát ábrázolja. A ház benépesítőit és a tobzódó geometrikusformákra bomló - mintasorral keresztezett- fekete kovácsoltvas korlátok tükröződéseit dolgozza fel. Munkái egy részében nyersanyagként és kiindulópontként is a rács és a körülötte elterülő minták szolgálnak. A körfolyosó permanens vizuális kivetülései és a lakóhely történetének feldolgozása el nem választható kötelékként feszítik egymást."

Silló Sándor
2016. 05. 12.