Sajtó ...... Press
Only Hungarian language



Történelmi lecke egy erőszakos szivarról

Furcsán néz ki mostanában a Ráday utcai 2B Galéria. Már a portál is meglepő: Enjoy Dózsa! felirat mellett egy stencillel fújt fej látható, amelyen Dózsa György és Che Guevara vonásait mosta össze az alkotó.


A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatóinak műve a Dózsa-féle felkelés ötszázadik évfordulóján Böröcz László

Ha tetszik, az 1514-es parasztlázadás vezérét látjuk, ha tetszik, a kubai forradalom legendás alakját, az argentin származású kommunista világforradalmárt.

Odabent, körben a fehér falakon szénnel rajzolt alakok sokasága, afféle futballstadionokból ismerős lelátóhangulat. A falakra rajzolt szurkolók a lényegében üres kiállítóteret nézik, illetve azt a padlózaton szertefutó, piros, kék és sárga szigetelőszalagokkal jelzett ok-okozati hálót, amely a Dózsa-féle parasztlázadás összefüggéseit vizsgálja. A vonalrendszer Mátyás királytól indul, Dózsa György kivégzésénél végződik, közben több ponton elágazik, egy-egy ponthoz visszatér, történelmi eseményeket, útvonalakat, logikai láncolatokat mutat. Történelmi ismeretek nélkül értelmezhetetlen.

Miként az egész Dózsa-féle történet is, amit az elmúlt évszázadok politikusai, történészei és művészei hol a hősiesség és az emberi nagyság felmutatása felé taszigálnak, hol meg afelé, hogy megmutassák, hogy egy szégyenteljes és gyarló haramiavezér kicsinyes bosszúvágya, valóságtól elrugaszkodott önképe milyen bajt hozott az országra.

Ez a tárlat nem fogja megoldani az évszázados vitát, az azonban biztos: az 1514-es parasztlázadás 500. évfordulóján meglódítja a fantáziát, felébreszti a kíváncsiságot a történelem eme szeletével kapcsolatban. Egyfelől a fent említett történelmi összefüggéseket kutató vonalrendszerrel és az azt figyelő szurkolósereggel, amelyet a Magyar Képzőművészeti Egyetem intermédia tanszék első- és másodéves hallgatói készítettek, másfelől a galéria hátsó kiállítóterében elhelyezett Dózsa-reflexiókkal, amelyeket meg kortárs művészek.

Lényegében csak jelzésképpen valahol a magasban fityegő fénymásolaton Derkovits "büdös parasztja", de a hátul kiállított művek között látható például Maurer Dóra műve, amelyet eredetileg 1972-ben alkotott, és egy Dózsa György tiszteletére rendezett kiállításra szánt a Magyar Nemzeti Galériába, ám a hiteles Dózsa-arckép híján kitalált vázlatait, arckísérleteit, valamint a melléjük jegyzetelt gondolatait tartalmazó lapot az akkori kiállítás szervezői finoman szólva kitessékelték a válogatásból.

Durvábban szólva kihajították, ami nem csoda, merthogy az akkoriban hősként tisztelt Dózsa Györgyről Maurer úgy vélekedett, hogy "mai fogalmak szerint terroristának nevezhető népi hős volt", és megállapította azt is, hogy "Dózsa valójában nem volt hősies, hanem csak egy erőszakos szivar volt".

Látható aztán Roskó Gábor Dózsa-tematikájú műve, nem más, mint egy saját magát ábrázoló fotográfia, amelyen félmeztelenül, székhez láncolva, a fején kipával ücsörög. Azt mondja, ő nem akar igazságot tenni a Dózsa-történetben, csupán azt szeretné, hogy a történelemhez való viszonyunk kicsit differenciáltabb legyen.

Alkotásához mellékelt szövegében így fogalmaz: "Amikor egy ilyen Horthy-restauráció zajlik itt, akkor minden baloldali és minden plebejus akarattal együtt érzek, együtt akarok lenni. Számomra ez tűnik az értelmiség normális viselkedésének."

Megtekinthető még Böröcz András alkotása, amelyen a köztéri Dózsa-szobrot libikókára állítja, jelezve ezzel Dózsa György személyének és szerepének azt a jobbra, máskor balra billenését, amelyet megítélésekor megfogalmaztak az elmúlt évszázadokban.

Reischl Szilvia az Özv. Dózsa Györgyné nevű elképzelt utca névtábláját készítette el. Aztán, amikor az ember némi támpontokat kap legalább arról, hogy a Dózsa-jelenség miképpen termékenyíti meg ma a művészek alkotókedvét, akkor a harmadik teremben egy végtelenített videofilmet látunk, amelyen egy bűvész (esetleg egy csaló?) afféle "itt a piros, hol a pirost" játszik három kártyalappal. Ki fogják találni: ahányszor tippelünk, annyiszor tévedünk.

Trencsényi Zoltán
2014. 05. 06.