Sajtó ...... Press
Only Hungarian language



Japán filozófia és levelek Budapesten
Képző. Vajon a tükörkép csak másolata a világunknak, vagy éppen igazabbat mutat, mint ahogyan mi érzékeljük a valóságot?

Swierkiewicz Róbert úgynevezett mail art gyűjteményét tekinthetjük meg a B2 Galéria kiállításán: a huszadik században megjelent művészeti ág a hagyományos levelezést veszi alapul, és mint a tárlaton is tapasztalhatjuk, egy komplex társadalomrajz kifejezésére is alkalmas.



A kiállítás a Fél-merőkanál víz címet viseli, amely a magyar megfelelője a Japánban található az Örök béke temploma elnevezésű kolostor előtti patakot átszelő kisméretű hídnak. A mondák szerint a tizenharmadik században élt Dógenzendzsi zen mester minden alkalommal, amikor vizet merített, csupán egy fél merőkanálnyit használt fel belőle, a többit visszaöntötte. Nem környezetvédelmi okokból, nem takarékosságból, hanem a természettel való harmónia céljából.

Ez a tipikusan japán felfogás a huszadik században mindinkább konfliktusba került a technológiai fejlődés és a fogyasztói életforma elterjedésével. Még európai vagy észak-amerikai szemmel is elképesztő látni a különböző kütyük és elektronikus vívmányok olyan méretű fetisizálódását, ahogyan a távol-keleti szigetországban jelen van. Mindennek legszemléletesebb példáját talán a Tamagocsi-mánia jelenti, de a vizuális kultúrába is hamar befészkelte magát: még Godzillát is a felgyorsult világ általi környezetszennyezés teremtette meg, a legendás szörny pedig számtalan feldolgozásban pusztító óriásrobotokkal akasztja össze a bajszát.

Swierkiewicz Róbert 1979-ben kezdett foglalkozni az úgynevezett mail arttal: a képzőművészeti ágazat csupán néhány évtizeddel korábban alakult ki, lényeg, hogy az alkotók saját kommunikációs rendszerükön belül továbbítják egymásnak a levelet, miközben mindegyikük egy rajz vagy pecsét formájában hozzátesz valamit szabad vagy kötött témakörben. Az irányzat abban tér el a többi ágazattól, hogy a művészek számára nem jelent sem minimális szintű megélhetést, sem ismertséget: alkotásuk kézről kézre vándorol tovább, míg helyet nem kap egy gyűjteményben.

Míg a vasfüggöny állt, Swierkiewicznek ez a művészeti ág jelentette az egyetlen lehetőséget, hogy egyrészt bepillantson a nemzetközi kulturális vérkeringésbe, másrészt külföldi alkotókkal barátságot ápoljon. A levelekben feltűnnek a japán kultúra visszatérő elemei, mint a hosszú múltra visszatekintő, kifinomult erotikaábrázolás, ugyanakkor modern elemek felbukkanásával a buddhizmus békéjét kereső társadalom és a felpörgetett világ kontrasztja is megfigyelhető.

A belső harmónia utáni vágy és a modern technológia közötti feszültség a tárlat egyik készülékében jelenik meg legerőteljesebben. A letisztult, modern gép három karját megnyitva egy tökéletes geometriai formát alkot. A harmóniát ezáltal éppen az azt ellehetetlenítő huszadik századi vívmány teremti meg. A szerkezet hátterét egy tükör alkotja, amely visszatérő eleme a képzőművészetnek, újra és újra felvetve a kérdést: az általa megjelenített kép csupán csak másolata a világunknak, vagy éppen igazabb, mint ahogyan mi érzékeljük a valóságot?

Swierkiewicz Róbert mindemellett festőként is bemutatkozik a tárlaton: Balaton-felvidéki házából a tanúhegyekre nyíló kilátását vetette vászonra. A képek azonban az időtlenséget árasztják és a geográfiai elhelyezkedés sem számít: a megfestett táj felismerhetetlen, sokkal inkább az erőteljes színek dominálnak, és a belső nyugalmat árasztó hangulatuk jelenti a lényeget.

A B2 Galéria kiállítása izgalmas élmény, elsősorban azok számára, akik érdeklődnek a japán kultúra iránt és rendelkeznek némi háttérismerettel. Mindezek nélkül ugyanis kissé a levegőben lógva érezhetjük magunkat a kevés szöveges tájékoztatás miatt.

Németh Dániel
2012. 08. 07.