Sajtó ...... Press
Only Hungarian language



Kanári a szénbányában

A 2B Galéria Jó szerencsét! című kiállítása három, azonos generációhoz tartozó, a kései Kádár-kor idején induló művész - Böröcz András, Gerber Pál és Kicsiny Balázs - alkotásait mutatja be. Az alkotók mindegyike valamiféle kapcsolatban volt a bányászattal, bányászléttel: Gerber tatabányai születésű, a bányászcsaládból származó Kicsiny pedig gyerekkorát is bányavárosban, Nagybátonyban töltötte. Böröcz dédapja dolgozott bányászként, alakja meghatározó volt a művész számára. Kicsiny Balázs művészetében a nyolcvanas évek derekától figyelhető meg a bányászlét személyes megtapasztalásának hagyományából eredő "bányásztematika" (Birodalom, 1984; Télapó a bányában, 1987). De nemcsak a téma, a figurák, hanem a szimbólumok, a bányászjelképek is vissza-visszatérnek alkotásaiban (hasonlóan a matróz/horgony, a búvár, a suszter és a pap motívumaihoz), és anyaghasználatában is gyakran megjelenik a szén, a szénpor. Vagy szénből kirakott képmezőket alkot (ilyen a Gainsborough- és az 1995-ös stációsorozat, ahol Krisztus keresztjének a kettős kalapáccsal való behelyettesítése az abszurditásig viszi a művet), vagy csónakot tölt meg szénnel (Cím nélkül, 1992). A 2B Galériában a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum gyűjteményéből kölcsönzött, egyik legismertebb "szenes képét", A köztársaság allegóriáját (1990) állította ki: a Daumier után készült, fehér vonalakkal megfestett allegorikus nőalak arcvonásai helyére ismét a kettős kalapács került. A behelyettesítés itt is jelentésképző elvként működik; az alakok esztétikai irracionalizmusa abszurd és ironikus értelmezést nyer. Az ezredforduló környékén készült Egy bányász élete, halála és feltámadása 21 darabból álló sorozatában a bányászlét - a hivatások archetipikus rétegeinek felfejtése érdekében - vallási dimenzióba kerül. Kicsinnyel ellentétben Gerber életművében nem jelennek meg konzekvensen a bányászélet szimbólumai és anyagai. A 2B-ben idén készült műveket láthatunk tőle. Rá jellemző módon a bányászváros tárgyi környezete inspirációs forrást jelent számára (Egy könyvszekrény szén, Befejezetlen ház, Bányász mozi), a munkákat pedig a talányosság, a formai és színbeli redukció jellemzi. Most is közszemlére tesz egy korábbi szövegműveihez hasonló alkotást: ez alkalommal fekete háttér előtt fehér betűkkel jelenik meg A SZENET CSAK ARANYCSÁKÁNNYAL LEHET KIBÁNYÁSZNI mondat. A bekeretezett szöveg felett édesapja egyenruhája látható 1970-ből. A felirathoz ugyancsak bányászeszközök társulnak a Mente et Malleo - Ésszel és Kalapáccsal című művében.

A művész fejére kerülő kalitka okán Böröcz András hatperces, Kanári a szénbányában című videója Gerber 1984-es, Kérem őrizze meg nyugalmát című akcióját juttatja eszembe. Böröczöt dédapja emléke inspirálta, aki díszes, finoman faragott kalitkákat készített, és kanárikat tartott (a bányában ezek a madarak jelezték a szénmonoxid- és metánszint megnövekedését). Az egyik ilyen díszesen faragott madárkalitka a kiállított tárgyak közé került, a videóban is szereplő egyszerű fakalitkával együtt. Az előbbiben egy kartotékcédulán a "Jean, a citrom csipog?" kezdetű, ismert vicc szövege olvasható. A videó a vicc tartalmára (is) reflektál: a művész a fejére teszi az egyszerű kalitkát, a falról leakasztott fűrésszel szétfűrészeli a citromot, majd jól belefacsarja a teába - mi pedig a madárdallal kísért jelenet során hálásak vagyunk azért, hogy nem a kanári szétfűrészelésének és kifacsarásának lehetünk tanúi.

Boros Lili
Műértő 2012. április