Sajtó ...... Press
Only Hungarian language



Jelben-létezés - Rajk László kiállítása, Konrád György megnyitójával

Konrád György nyitotta meg május 2-án Rajk László Hiányzó sors - Auschwitzi falak című kiállítását, mely május 31-ig látható a 2B Galériában.


Konrád György, Kasza Lászó, Rajk László, a háttérben Rádai Eszter és Rényi András Fotó: Klein László

2004. április 16-án Az elárult állampolgár - a magyar holokauszt emlékére címmel nyílt meg Rajk László látványterve alapján a Magyar Nemzeti Múzeum új állandó kiállítása az Auschwitz-Birkenaui Állami Múzeumban. Rajk azóta vizsgálja a láger falaiba, padlászugokba, a zuhanyzóba vagy a kéményekbe karcolt magyar feliratokat. A közel 450 ezer legyilkolt emberből, a fényképeken és a felhalmozott tárgykupacokon kívül csupán ennyi maradt.

Dörzsöléses, úgynevezett frottázs technikával lenyomatokat készített a feliratokról. "Teller Gábor, Nyíregyháza, 1944. VI. 11." "Lázár Olga, Miskolc, 1944. VI. 13." Néha nem jutott idő csak a monogramra: "G.K., Szeged, 1944. V. 11." Megannyi mementó. "Breuer György, Nyíregyháza". Üvölt a hiányuk. "Friedman Miklós, Újfehértó". "9. VI. 1944. Farkas"

Közel kell menni a haláltábor falairól készült lenyomatokhoz, hogy feltűnjenek az alig látható karcolatok. Közel kell engedni magunkhoz. Belénk vésődnek. Nem lehet felejteni. "Mint egy bokor a sivatagban, elvesznek ezek feliratok a hatalmas falsíkban" - mondta Konrád György megnyitójában, majd felolvasta a honlapján is elérhető Látogatás Birkenauba (Tanulmányi kirándulás) című esszéjét.

Minimalista jelekként művészeti sorozatot alkotnak a kisilabizálható betűfoszlányok, a kővé dermedt borzalom emléknyomai. Egy hónapon át várják az emlékezőket.

Videónk a kiállítás megnyitójáról ide kattintva tekinthető meg

Rajk László így fogalmaz kiállításáról:
"Az auschwitz-birkenaui haláltábor - bár nincsenek benne sírok - a történelem egyik legnagyobb temetője. Nincsenek benne sírok, sírfeliratok, pedig csak 1944-ben több százezer magyar zsidót deportáltak ide legyilkolni. Közülük néhányan - a merészebbek? az elkeseredettebbek? a szívósabbak? a reménykedők? - lenyomatot hagytak létükről. Nem tudjuk, mennyi időt tölthettek el ezzel, de aprólékos munkával - napsütésben? esőben? sárban? szélben? - kicsi szöggel? hajcsattal? körömmel? fémdarabbal? üvegszilánkkal? kővel? - üzenetként? fohászként? imaként? sztéléként? - bevésték nevüket a Láger Siratófalába, Auschwitz-Birkenau tégláiba, vakolatába. Írás a falban. Név, városnév, dátum, néha foglalkozás, néhol rabszám. Írás a falban, a nevek helyén pedig hiány a falban. Hiányzó folytonosság, hiányzó sors. 2004-ben találkoztam ezekkel a nevekkel először. Azóta keresem Őket, a barakkok külső és belső falain, a valamikori "szaunában", konyhabelsőkben, padlásokon, kéménypilléreken, latrinákban. Sokan vannak. Hiányzó folytonosság, hiányzó sors. Csak a hiányuk rajzolható meg. Így állítok nekik emléket."

***

Május 3-án este 6 órától a kiállításról beszélget Bán Zsófia író, Bernhard Purin művelődéstörténész, a müncheni Zsidó Múzeum igazgatója, Rényi András művészettörténész és Rajk László építész a Goethe Intézetben (1092 Budapest, Ráday u. 58.).

Klein László
2012. május 3.