Sajtó ...... Press
Only Hungarian language



Három a művészhölgy

Hasonló, ugyanakkor egymástól élesen elütő életérzés és alkotástechnika...
Most a 2B Galéria átmenetileg 3B lett, mert három képzőművésznő - Berhidi Mária, Imre Mariann és Szíj Kamilla- tárlatát nyitotta meg egyszerre és egy helyen.



Berhidi Mária szobrász a 70-es évek végétől finomra csiszolt testtöredékeket, torzókat farag némileg ironikus tálalásban. A 80-as évek közepétől elsősorban kőfejtési nyesedékekből, hulladékokból épít össze a "lágy geometria" problémakörébe tartozó szobrokat. Csapolt, ékelt, ragasztott, feszes egyensúlyi helyzeteket modellező kőkonstrukciói a 90-es években komplex, néha más anyagokat (fát, textilt) is felhasználó térinstallációkká szerveződnek, melyek az adott tér sajátosságainak megfelelően a különleges határhelyzetek egyszerre kiszámított s merészen könnyed bemutatásán alapulnak.


Imre Mariann képzőművész 990-es évek elején minimalista reduktív formaképzéssel foglalkozott, akkori installációi a tükröződés, a negatív formaadás és a hiány vizuális megjelenítésére épültek. Az évtized közepétől a természet szimbolikus jelentéseket hordozó anyagait használja, a természeti jelenségek és formák metaforikus kifejezésére reflektáló installációkon dolgozik. A klasszikus témákat (tájkép, szentek) szokatlan eszköztárral és anyaghasználattal, sok invencióval és érzékenységgel dolgozza fel munkáiban: a falra kent fényérzékeny emulzió révén születő kép és a fa ill. beton elemek együtteséből hozta létre Tájkísérletek installációját és hímzett betonformákból álló műveit. A betont organikus anyagokkal (textil, cérna, fű) és a szürke felületen megjelenő színes, gyakran virágokat formázó hímzett motívumokkal társítja. Betonhímzésein is nagy szerepet kap a tér és a fény: a betonformákból a térbe vezető, transzparens struktúrát alkotó cérnaszálak révén művei finom, egyszerre organikus és spirituális aurát teremtenek maguk köré.


Szíj Kamilla grafikus a 90-es évek elején kialakult a hazai grafikában egyfajta poszkonceptuális, posztminimal kifejezésmód egyik jellegzetes képviselője. Sorozataival a nem belátható kezdetektől, a valamiből valahová haladás érzetét kelti, de nem sugall fejlődés-képzetet. ~ mindig ugyanazt járja körbe, vizsgálja, elemzi. Lapjai nyilvánvalóan egymás folytatásai, mintegy hosszú sorból kiragadt részek, amelyek minden irányban folytatódnak. Részletei nemcsak mechanikus értelmében részei valaminek, de analitikusabb megközelítésben is. Látszólag egyre kisebb elemeket vesz szemügyre, de leképezése nem aprólékos, hanem az a struktúrák egymásra rétegzéséből értelmeződik.Szíj Kamilla technikai értelemben sem szokványos grafikákat állít elő. Lapjai - bár sablont készít - mégsem egyszerű lenyomatok, hanem egyesével, tűvel karcolt, papírba rajzolt vésetek, ahol ~ az egyre absztraktabbá vált képelemeit (létra, lépcső, vulkán) zsúfolja-halmozza egymásra alig láthatóan. Csak egy-egy sávban tesz - fekete festékkel - jól láthatóvá részeket, mintha a formák világát az árnyék manifesztálná.

A közös kiállítás április 5-ig látható a 2B Galériában (1092 Budapest, Ráday utca 47.)

Váczy András
2008. 03. 15.