Ismétlések és variációk
2006. november

Hat nyeregtáska lap, két töredék és egy imaszőnyeg. XIX. századbeli nomád asszonyok szőttesei.

A legegyszerűbb, egyetlen motívumot ismétlő szőtt minták ideális bevezetést adnak a kilimológiába, a tradicionális szőtt és csomózott szőnyegek tanulmányozásába. Az ilyesféle, iparosodás előtti nomád szőttesek aránylag egyszerű kompozíciói ötletes, eredeti rajzbeli és színhasználati improvizációk által kelnek életre.
A két kurdisztáni táskalap (7. 8.) majdnem azonos középmező motívumaik és alaptervük ellenére mégis meglepően különböző képet adnak. A két szőnyegnek méreteiben, színvilágában valamint mező motívumaik közepében rejlő apróbb különbségein túl vannak olyan markáns vonásaik amelyek teljesen egyedivé teszik őket. A 7. darab mezejének közepén egyetlen, világos színű, rombusz alakú motívum hívja magára a figyelmet, mint egy céltábla, melynek világítása összecseng a belső keretsáv elefántcsont fehér fényével. A 8. táskalap rombuszai rendszertelenül, szinte találomra vannak színezve, azonban a mező mindkét oldalán van egy-egy rombusz, ami a keretdíszbe nyúl. Ilyesfajta átfedést roppant ritkán találunk nomád szőnyegekben, ahol a keret (bordűr) sérthetetlensége a design egyik alapszabálya.
Apró, csírázó magszemre emlékeztetnek az ún. "boteh" motívumok, amelyek az 5. és 6. beludzs szőnyegeken láthatók, e két esetben teljesen ellenkező hatással alkalmazva. A kisebb, sötét tónusú párna vagy táska lap tüzesen vad képet alkot azáltal, hogy a benne levő 40 boteh eltolt, ferde elrendezésben, ide-oda dülöngélő sorokban, úgymond izeg-mozog. A nagyobb méretű, világos teveszőr tónusú imaszőnyegen viszont 300 boteh sorakozik fel szép, szabályos rendben, mintegy békés, meditatív teret alkotván.
Az 1. és 2. kiállított darabokban palmetta-szerű motívumok ismétlődnek, bennük miniatűr, geometrikusan stilizált növényi formákkal. Az elsőben a vörös, cifra rács-alakulat tolul előre a háttérből, ami a közökben világosabb, kék körvonalú palmettákat alkot. A másodikban viszont az élénken színezett, erősen körülhatárolt, egyszerűbb palmetta vagy kis bokor motívumok szinte libegnek az éjszín kék mezőben.
A 3. kis méretű kurd nyeregtáskán első pillantásra ugyanaz a rombuszrács látható, mint nagyobb rokonain, a 7. és 8. táska lapokon, sőt a kis nyeregtáska bordűrje ugyanazt az oktogonos mintát ismétli, mint amelyet a 8.-nál látunk. De a kisebb táska mezejében a rombuszok belső rajza teljesen más – sokkal összetettebb és változatosabb - mint a tipikus, horgas belső minták, amelyek a kurd táskák legtöbbjében, így az itteni két nagyobb táska mezejében is találhatók. Ha figyelmesen megnézzük, a 3. táska lapon levő hat rombusz mindegyike egy-egy hasonló, de más rajzú motívumot tartalmaz. Ezt a grafikai mozgalmasságot tovább fokozza a legalsó sorban balra mutató ék alakú minták.
A kilimológia főleg a "kilimo" stílusú szőttesekre figyel, tehát a különálló szögletes rajzú, geometrikusan stilizált, "absztrakt" motívumokból álló mintákra, amelyek leginkább a gobelin technikával szőtt kilimekben és kevésbé gyakran a nomád csomózott szőnyegekben találhatók. A görbe vonalú, kacskaringó indás, virágmintás, figurális rajzú szőnyegek képviselik a másik stiláris végletet, amit főleg a jól ismert városi-ipari gyártmányú perzsa szőnyegekben látunk.
A 4. táska lap Avsár törzsi munka Közép-Perzsiából. A bordűr kissé stilizált de jól felismerhető virágokból és egy szögletes indából áll; a középmezőben szigorúan mértani fehér rombusz-rácsozatban hétszer ismételt, többféleképpen értelmezhető komplex motívum, amely félig "kilimo", félig virág-figurális rajzú. A 9. szőnyegtöredékben egy még élesebb stiláris ellentét nyilvánul meg: a mélykék mezőben a legegyszerűbb mértani motívumok egyike, lépcsőzött, koncentrikus rombuszok ismétlődnek, soronként más és más színváltozatokkal. Ez a tökéletesen "kilimo" mező stilizált virágmintás bordűrökkel van keretezve. A széles, vörös bordűrben többféle meglehetősen komplikált körvonalú palmetta és virágforma szerepel, amelyek az évszázadokkal korábbi Szafarid perzsa királyi udvarok művészi szőnyegeinek leszármazottjai. Ezalatt a középmező egyszerű geometrikus mintája egy jóval ősibb tradícióból jön, és a legkorábbi kultúrákhoz vezet vissza.

John Bátki